A nyak átmozgatása

Kinek és miért van szüksége a nyak izmainak edzésére? Az ok elsősorban az, hogy egy elhanyagolt és általában figyelmen kívül hagyott területről van szó.

Pedig mindazoknak, akik bármilyen kontakt-sportot űznek, legyenek akár kézilabdázók, kosarasok, karatésok vagy más küzdősport szerelmesei, nagy szükségük lenne a nyak megdolgoztatására.

A nyak a fej stabilitását biztosítja, ennélfogva rendkívül fontos tényező. Ezt egy ökölvívó esetében nem kell ecsetelni, de például a labdarúgókat tekintve már nem olyan egyértelmű, hogy miért is kell kiemelten foglalkozni a fej stabilitását biztosító izomzattal. Gondoljunk csak bele! Ha bármilyen ütközés történik a pályán, az a test tömegközéppontját, a törzset érinti elsőként. A fej, mint 7-8 kg-os "tartozék" tehetetlenül csapódik a törzs után, ami nyakizomzati, vállizomzati vagy rosszabb esetben csigolyasérülést eredményez.

Ha egy sportoló nincs kitéve az ütközések okozta veszélyeknek, mint pl. egy testépítő, akkor viszont izomzatának egyenlőtlen fejlődése miatt kerül hátrányba, ha látványosan edzetlen a nyaka. A laikus számára furcsán hangzik, hogy ez is tényező lehet, de vesztett már el testépítő döntő pózolást a fejletlen nyakizomzata miatt...

A harmadik, de talán leglényegesebb érv a nyakizmok fejlesztése mellett az egészségre gyakorolt pozitív hatás, ami sportágtól, életmódtól függetlenül mindenkire nézve azonos érvényű és fontos. A harmonikusan megdolgoztatott nyakizomzat lehetővé teszi, hogy a "helyére tegyük" a fejünket, és ezzel javítsuk a fej teljes vérellátását, az agy oxigénellátását. Ezt a legkönnyebben úgy érhetjük el, hogy összekapcsoljuk a vállizmok/hátizmok edzését a nyakizmok edzésével. Javallott a váll edzésével kezdeni a sort, mert minden vállizomépítő gyakorlatban közvetve érintett a nyak is, így ez a kényes ízületekkel zsúfolt rész már bemelegített állapotba kerül, mire foglalkozni kezdünk vele.

Íme néhány gyakorlati ötlet:

- törzsdöntésben tarkóra tartás, a fej a talaj felé lóg; karok ellazítva, fejemelés vízszintesig
- hanyattfekvés padon, a fej a talaj felé lóg; homlokra tartás összefűzött ujjakkal, fejemelés vízszintesig
- az előző két gyakorlatban a saját karunk kb.2-4 kg-os súlyzónak felel meg; ha pánttal/súlyzóval végezzük a gyakorlatot, ennek megfelelően válasszuk meg a súlyt
- vegyünk a kézbe egy kispárnát, álljunk vele szembe a falnak, támaszkodjunk kb. 45°-os szögben a falhoz; mozgassuk a fejünket úgy, mintha bólogatnánk
- ua. mint az előző gyakorlat, de helyezkedjünk el háttal a falnak
- emelkedjünk hanyattfekvésből birkózóhídba úgy, hogy közben a tenyerünkkel támaszkodunk a talajon; mozgassuk a fejünket előre-hátra
- tegyük a fejünket a talajra térdelőtámaszban; emeljük fel a térdeinket és mozgassuk a fejünket előre-hátra

Ha az edzést követően nyújtani szeretnénk, vegyük figyelembe a fentebb említett szabályt, miszerint kezdjük a vállízület nyújtásával, és csak azután térjünk rá a nyak izmaira. Bármilyen nyújtásról is legyen szó, a dinamikus mindig sérülésveszélyesebb, mint a statikus, éppen ezért kevésbé javallott is, de a nyak esetében a dinamikus nyújtás kifejezetten kerülendő. Válasszunk statikus nyújtó gyakorlatokat, abból csak előnyünk származhat!

Segítünk

Segítünk a termékválasztásban