Izzasztó, de nem edzés

Különböző források különböző helyszíneket és kultúrákat jelölnek meg
a szaunázás őshazájaként. Egyesek szerint Dél-Amerikából, az azték-maja kultúrából származik az akkor még agyagból készített izzasztókamra használata, mások szerint Kína az őshaza.

Az biztos, hogy az Európában használatos és elterjedt finn szaunarendszer ismertté válása az újkori olimpiák kezdetére tehető. A finnek állítólag a szaunának köszönhették a sportban elért sikereiket, ezért az olimpia helyén is felállíttattak maguknak egy szaunát, a többi európai legnagyobb meglepetésére.

Hogyan hat, hogyan használ? Miért szolgálja az egészséget?

Mindenekelőtt lássuk a tényeket:
- a szauna belső hőmérséklete talaj mentén 40 fok, a plafon szintjén akár 100 fok is lehet.
- az emberi test belső hőmérséklete 37 fok, a bőr külső hőmérséklete normál körülmények között 30-32 fok közé esik.

Mi következik ebből? A szervezet úgy reagál a szauna melegére, hogy kitágítja a bőrfelszín ereit, ezzel javítja a vérellátást, kipirosodik a bőr, majd felveszi a külső hőt, és a belső, hűvösebb területek felé szállítja. Ebből következően a test belső hőmérséklete emelkedni fog, egészen 38-38,5 fokig.

Ez normális körülmények között már láz. Láz pedig akkor lép fel, ha baj van, ha kórokozók támadták meg a szervezetet, és védekezni kell ellenük. Az emelkedett hőmérséklet aktívabb immunreakciót vált ki, ezért alakul ki a láz betegség esetén.

Itt azonban nem valódi lázról van szó, hanem "művi lázról", amivel viszont ugyanolyan emelkedett immunreakció jár együtt, mint a betegség alatt kialakuló láz esetén.

Homeopátia? Az!

Egyéb kedvező hatások:
- vérnyomásproblémák kiegyenlítése (magas vérnyomás csökken, az alacsony vérnyomású egyén felrissül; magas vérnyomás esetén orvosi javallat szükséges a szauna használathoz!)
- ledörzsölés hatására eltűnik a felső, elhalt hámréteg - kozmetikai hatás
- fizikai és pszichés ellazulás
- enyhe érrendszeri, keringési tréning
- fontos tudni, hogy kezdetben sok ásványi anyag távozik izzadással a szaunában. Ha viszont heti rendszerességgel szaunázik valaki, akkor alkalmazkodik a szervezete az izzadás okozta veszteséghez, és normál izzadás/párologtatás során sem veszít annyit, mint egy szaunát kerülő ember

Hideg-meleg váltakozása

Ha a szaunából az ember a hideg vízbe/hóba megy, akkor összehúzódnak a bőr felszíni erei, mert a szervezet meg akarja védeni a testet a lehűléstől. Ezzel egy nagyon erős felszíni érrendszeri edzést végzünk, nem beszélve arról, hogy a szélsőséges (de csak rövid ideig fennálló!), hideg boldogsághormonokat szabadít fel, ettől nagyon jó kedvvel hagyjuk el a szaunát.

Alternatívák:

- Japán
A japánok nem gőzfürdőt, hanem forró fürdőt használnak az izzadás eléréséhez. 50 fokos vízben fürdenek, amíg csak el tudják viselni, utána kiülnek mozdulatlan testtel a szobahőmérsékelű helyiségbe, és izzadni kezdenek. Ez az utóizzadás, ami éppenolyan hasznos, mint a finn szauna "primer, ott és akkor" izzadása.

- Török
Nem csak a finnek építettek szaunát, nem csak fából építettek szaunát. A korábban említett agyag izzasztókamra mellett évszázadokig működött – és működik ma is – a török fürdő.

A török fürdő két dologban különbözik a finn szaunától: alacsonyabb a hőmérséklet, és gőzt enged a fürdőtérbe. Az alacsonyabb hőmérséklet nem azt jelenti, hogy hideg a csempe, hanem azt, hogy akár 20-30 percig is elviselhető a meleg, szemben a finn szauna ajánlott 10 percével.

A másik különbség az anyag – ha már szóba került a csempe -, mert hiszen a török fürdők nem fából, hanem gyakran kézzel készített kerámia lapokból állnak, terük jóval tágasabb, szolgáltatásaikhoz gyakran hozzátartozik a masszázs.

Kályháikból gőzt áramoltatnak a fürdőtérbe, amihez illóolajokat kevernek, kellemesebbé téve a fürdőzést, javítva a légzőrendszer vérellátását. Érdemes kipróbálni, különösen Isztambulban.

Segítünk

Segítünk a termékválasztásban