Érző növények

A növények egymás közötti kommunikációját már évtizedekkel ezelőtt sikerült bizonyítani a „sokkos saláta eseteként" nevezhető kísérletben. Egy repülőútja során a kísérletező kedvű Backster professzor elektródákat csatolt az ebédre felszolgált salátájára. Megvárta, amíg a többi utas enni kezdte a zöldséget, és figyelte „kísérleti alanya" reakcióit. Az addig teljesen egyenletes jelzések olyanra váltottak, mintha sokkot kapott volna salátája, és csak az ebéd befejeztével lettek „normálisak" reakciói. Tehát a növény érezte a többiek fájdalmát, kommunikált velük.

A világegyetemet alapvetően két részre osztjuk: élő szervezetekre és élettelen dolgokra, anyagokra. Azonban élő és élő között is igen nagy különbségek vannak.

Ha feltesszük a kérdést, hogy élnek-e a növények, mindenki egyértelmű igennel válaszol rá. Valahogy mégsem mindig veszünk tudomást erről...

A növények termelik a bennünket is éltető oxigént, táplálékot adnak, bútort készítünk belőlük, megpihenünk az árnyékukban, vagy egyszerűen csak díszítik környezetünket szépségükkel, mégsem tekintjük őket élő "lénynek". Ha letépünk egy virágot, letörünk egy gallyat, vagy levágjuk a füvet, gondolunk-e arra, hogy fájdalmat okozunk? Egyáltalán, éreznek-e a növények? Bármilyen furcsán hangzik, tudományosan bizonyított, hogy igen. Nem érvényes többé az a tétel, hogy a növények mindössze csak annyit tesznek, hogy vízből és szén-dioxidból, a talajból felszívott ásványi anyagokból, a napfény energiájának segítségével állítják elő a fotoszintézis során a létezésükhöz szükséges energiát, miközben melléktermékként oxigént "lélegeznek" ki.

Bizonyított, hogy a növények éreznek, vannak félelmeik, felismerik a gondozójukat, és megérzik, ha valaki ártó szándékkal közeledik feléjük.

A kísérletsorozatok a '70-es években kezdődtek, pontosabban 1966 februárjában, amikor Cleve Backster poligráf-szakértőnek furcsa ötlete támadt. A poligráf a testben végbemenő apró elektromos változásokat érzékeli, elsősorban a bűnüldözés során használják hazugságvizsgálóként. Működésének elve lényegében az, hogy ha valakinek a pszichés jólétét fenyegetik, az mérhető elektromos válaszreakciót ad. Nos, Backster a szobájában lévő sárkányfára kötötte a műszer érzékelőit, hogy megtudja, mennyi vizet kell öntenie rá locsoláskor. Meglepetésére azonban egy olyan görbe jelent meg a poligráf papírján, amely megegyezett azzal, amelyet egy ember produkál, ha hazugságvizsgálóra kapcsolják. Ekkor újabb ötlete támadt: megfenyegeti a növényt. Azt találta ki, hogy megégeti a leveleit. Abban a pillanatban a mutató hirtelen kilendült. Tehát nem is kellett megtennie, a növény megérezte a fenyegetést, és reagált rá.

Ezzel a jelenséggel egy egész sor, - azóta számtalanszor újrapróbált, újraellenőrzött - kísérlet vette kezdetét, amelyek Cleve Backster nevéhez fűződnek.

Továbbfejlesztve a sárkányfán folytatott vizsgálódást, egy letépett levélre rögzítette a műszert. Ha azzal a szándékkal közelített, hogy megégeti a levelet, a mutató kilendült, ha nem volt ilyen szándéka, semmi sem történt. Próbálkozott olyan dolgokkal is, amelyek valójában nem jelentettek veszélyt a növényre (kávéba mártás), ekkor az emberi unalom görbéjével megegyező rajzolat jelent meg a poligráf papírján. Tehát a növény unatkozott.

Backster később távolsági kapcsolatba lépett a kísérleti növényeivel. Rögzített időpontban gondolatban üzent nekik, hogy útban van hozzájuk, és mikor hazaért, azt tapasztalta, hogy a poligráf pontosan az üzenet küldésekor lendült ki, tehát vették az "adást".

Egy másik kísérletben egy filodendront és gondos gazdáját vizsgálták. Az érzékelőket a növényre kapcsolták, és a tulajdonosának kérdéseket tettek fel. Előre megbeszélték, hogy melyekre ad igaz, és melyekre hamis választ. A növény reakcióit figyelve kiderült, hogy leleplezte gazdáját, hiszen a poligráf erősen kilengett, mikor az hazudott. Egy másik közismert kísérletben egy embernek össze kellett taposnia egy szobanövényt, majd a "növénygyilkosnak" be kellett mennie a kísérleti alany - jelen esetben egy elektródákkal felszerelt filodendron szobájába - az ártatlan résztvevőkkel együtt. A növény csak a "gyilkos" beléptekor mutatott heves, pánikszerű reakciót.

További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a növények nem csak egymás, hanem a többi élőlény szenvedésére is így reagálnak, sőt érzik a bűnt és a hazugságot is.

A növényszerető emberek legtöbbje tisztában van vele, hogy a becéző szavak, a szép versek, a kellemes zene hatással vannak a növények fejlődésére.

Segítünk

Segítünk a termékválasztásban