Bombázd a combodat!

Míg a combhajlítók fejlettsége hasznos a testépítők számára, addig elengedhetetlenül szükséges a testi érintkezéssel járó sportokban.

A combhajlítók lényegi szerepet játszanak a térdek és a csípő megtámasztásában. Erős combhajlítók szükségesek az előre- és oldalirányú gyorsasághoz, a sprinthez és a hosszútávfutáshoz egyaránt. Az ugrások magassága is nagyban függ a combhajlítók erejétől. A vádlik által keltett lendületet a combhajlítóknak kell tovább "közvetíteniük". Ha a combhajlítók gyengék, a felfelé irányuló lendület megtörik.

A combhajlítóknak soha nem szabad túlzottan lemaradni a combfeszítőktől. Valljuk be, sokkal jobban elhanyagoljuk őket. Hogy miért? Mert hátul vannak, és sokkal ritkábban látjuk őket. Könnyebben fejlődnek azok az izmok, melyeket látunk munka közben. A combhajlítókat azonban csak érezzük, nem látjuk. Kitörés alatt például veszélyes lenne sasolni, mert el kell fordítanunk a fejünket, ami potenciálisan veszélyes a hátra. A láthatóság hiánya az oka annak, hogy kisebb figyelmet kapnak, mint a látható izomcsoportok. És mi ennek a következménye? Nemcsak asszimetrikus lesz a test, hanem - mivel az antagonista izmok egyikét elhanyagoljuk - nagyobb a sérülésveszély is. Ráadásul a sérült combhajlító nagyon nehezen gyógyul.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a combhajlítóknak legalább fele olyan erősnek kell lenniük, mint a combfeszítőknek. Bár első ránézésre ennek az erőszintnek az elérése nem tűnik nehéz feladatnak, azért mégsem olyan egyszerű. Aránytalanul nagy terhet helyezünk például a combfeszítőkre akkor, amikor részguggolásokat végzünk, közben elhanyagoljuk a combhajlítókat. Ugyanez a probléma adódik lábtolásnál. Egyre több és több súlyt pakolunk a gépre abban a hiszemben, hogy most aztán milyen szépen dolgozik a láb, csakhogy közben a mozgástartomány egyre rövidebb és rövidebb. A combfeszítők égnek, de bizony csak azok.

Előfordul az is, hogy bőven csinálunk combhajlító gyakorlatokat, de nem megfelelő méretű súllyal vagy intenzitással. Ez ugyancsak erőeltolódáshoz, egyenlőtlen fejlődéshez vezet.

Sokan találják úgy, hogy bármennyire is megdolgoztatják a combhajlítóikat, nem bírnak kicsikarni növekedést. Ők gyakran elvesztik a lelkesedésüket, és egyre kevesebbet edzenek erre az izomcsoportra, azt hangoztatva, hogy genetikailag nekik ez nem megy. Szó sincs róla! Hanyagolás helyett inkább még keményebben kellene edzeni a lassabban fejlődő izomcsoportokat.

Gyakran lehet látni gyenge combhajlítókkal rendelkező testépítőket, de olyat szinte soha, hogy valakinek túl erős combhajlítója lett volna. Nem sokan panaszkodnak térdproblémákra amiatt, hogy erősebbek a combhajlítói mint a -feszítői. Általában az ellenkezője a jellemző. Talán azért van ez így, mert a leghatékonyabb combhajlító-fejlesztő gyakorlatok nincsenek túl előkelő helyen az élvezetes gyakorlatok listáján. Ráadásul, ha ezektől a kellemetlen gyakorlatoktól pozitív eredményeket várunk, nagyon keményen kell őket csinálnunk. Ha csak megpiszkáljuk őket, azzal nem sokra megyünk.

Az okokat és következményeket, valamint az általános célkitűzést tehát már összefoglaltuk, a folytatásban lássunk valami megoldást is:
Combhajlító-fejlesztés

Segítünk

Segítünk a termékválasztásban