Banán baj

Az idősebb olvasók biztosan emlékeznek még a kígyózó banán-sorokra. Általában december elején kezdődött, egy-két hétig tartott. Ennek egy oka volt: a szocialista Magyarország nem igényelte a déligyümölcs-dömpinget. Ez persze nem feltétlenül tükrözte a lakosság véleményét. "Tiltott" gyümölcsnek éreztük, és talán ezért édesebbnek és finomabbnak tűnt, mint amilyen valójában.

Most egész más a helyzet. Az üzletekben lehet, hogy nincs alma, vagy körte, de a banán, a narancs készlet nem fogyhat ki. Ennek lehet örülni, és nem örülni, mindenesetre az elgondolkodtató, hogy a magyar kisbabák legalább felének az első szilárd falatot a pépé nyomkodott banán jelenti.

Pedig mondják, hogy nagyon egészséges, mert a gyümölcsök között szinte a leggazdagabb B-vitaminban, kitűnő magnéziumforrás, B6-vitamin, foszfor, vas- kálium- és kalciumtartalma magas. Rosttartalma nagy - ugyanannyi rost van benne, mint az almában- ennél fogva biztosítja a jó bélműködést.

Hogy milyen ellenérveim vannak? Elsősorban az a rengeteg vegyszer zavar, amivel kezelik. A banánültetvényeken a "hagyományos" növényvédő szerekkel kezelik, majd mivel az értékesítés helye akár több ezer kilométer is lehet, és hetek is eltelhetnek addig, amíg a felhasználó országba eljut, további problémákkal is szembe kell nézni. A gyümölcsöt éretlen állapotban szedik le, mivel ha megérik, könnyen romlik. A még zöld banánt a bedobozolás előtt érésgyorsító szerrel kezelik, hogy út közben érjen. És még nincs vége: ahhoz, hogy szállítás közben nehogy tönkremenjen, összerothadjon, további vegyszerpermet keverék szükséges.

De nézzük kicsit részletesebben. A banán-fák genetikailag csaknem teljesen azonosak, így könnyen "megbetegszenek", mert védtelenek a kórokozókkal szemben. Vannak olyan vélemények gyümölcs-szakértők körében, hogy a banánnak nincs nagy jövője: akár egy évtizeden belül elpusztulhatnak a hatalmas ültetvények. Erre volt már példa az 1800-as években, amikor az egyeduralkodó étkezési banánfaj egy gombabetegség miatt teljesen kipusztult.

Hogy ez ne következhessen be, a növény ellenálló képességét vegyszerekkel, vagyis sűrű permetezéssel igyekeznek növelni.

Nagy botrányt kavart a banánültetvényeken használt vegyszer, a nematocid (fonálféreg-ellenes) hatású dibróm-klór-propán (DBCP) esete. Az 1970-es években elterjedt vegyszerről már bevetésekor tudták, hogy emberre toxikus, mégpedig férfiaknál meddőséget okoz és a magzatot is károsítja, mégis alkalmazták a nagyobb termés reménye érdekében.

Sokan úgy gondolják, hogy a banán nagyon higiénikus hiszen a héja ha ép, jól védi a húsos ehető részt. Ez annyiban sántít, hogy a héja sok vegyszer maradványát is beitta, illetve a felületén jelen van. Például a gombásodást a tiabendazol nevő adalékanyag (nátrium-orto-fenil-fenolát, E 233) hivatott gátolni, mely bizonyítottan vesekárosító hatású.

Egyesek rosszkedv és levertség ellen is banánt ajánlanak, és esküsznek kedély javító hatására. Én inkább attól vagyok rosszkedvű, ha banánnal kínálnak. A zölden leszedett, mesterségesen érlelt, agyonvegyszerezett gyümölcs helyett inkább az almát választom. Na nem a darabra mért "külföldit", hanem a talán nem annyira csillogó, de jóval ízletesebb hazait.

/forrás: zoldujsag.hu/

Segítünk

Segítünk a termékválasztásban